Amikor szóba kerülnek a nagy költségvetésű science fiction filmek, a legtöbb ember automatikusan Hollywood felé fordul. A műfaj történetét olyan címek uralják, mint a Star Wars, a Blade Runner, az Alien vagy a Dűne különböző feldolgozásai. A világ más részein azonban időről időre születnek olyan alkotások, amelyek megpróbálják bizonyítani, hogy a látványos, gondolatébresztő sci-fi nem kizárólag az amerikai filmgyártás privilégiuma. Az egyik ilyen vállalkozás volt az Inhabited Island, amelyet magyarul gyakran Lakott szigetként emlegetnek.
A film valójában két részből álló produkció, amely az orosz sci-fi irodalom legendás alkotópárosának, Arkagyij és Borisz Sztrugackij regényét dolgozza fel. A két film 2008 és 2009 között került a mozikba, és már a bemutató előtt komoly figyelmet kapott. Nem csupán azért, mert az alapanyag a kelet-európai science fiction egyik legismertebb műve, hanem azért is, mert az alkotók minden addiginál nagyobb szabású orosz sci-fi látványvilágot ígértek.
És valóban: az Inhabited Island nem egyszerű film, hanem egy ambiciózus kísérlet arra, hogy az orosz filmipar megmutassa, mire képes, ha megpróbál versenyezni a nyugati blockbuster-gyártással.
Egy olyan projekt, amelyet sokan lehetetlennek tartottak
A Sztrugackij testvérek műveit évtizedeken keresztül szinte lehetetlen vállalkozásnak tekintették filmes szempontból. A regényeik ugyanis nem elsősorban akcióra vagy látványra épülnek. Sokkal inkább filozófiai kérdésekkel, társadalomkritikával, politikai allegóriákkal és az emberi természet vizsgálatával foglalkoznak.
Az Inhabited Island alapjául szolgáló regény sem kivétel.
A könyv egy olyan világot mutat be, amely első pillantásra klasszikus sci-fi környezetnek tűnik, valójában azonban sokkal inkább a propaganda, a hatalom és a manipuláció működéséről szól.
Pontosan ez volt az egyik oka annak, hogy a rajongók egyszerre örültek és aggódtak a filmes adaptáció hírének. Egy ilyen művet ugyanis rendkívül könnyű felszínes akciófilmmé alakítani, miközben elveszik belőle az a gondolati mélység, amely az eredeti regényt klasszikussá tette.
Az orosz válasz Hollywoodnak
A film rendezője, Fyodor Bondarchuk nem titkolta, hogy olyan produkciót szeretne létrehozni, amely technikai szempontból is felveszi a versenyt a nyugati látványfilmekkel.
Ez a szándék gyakorlatilag minden képkockán érezhető.
Az Inhabited Island tele van hatalmas díszletekkel, különleges járművekkel, monumentális építményekkel és digitális effektekkel. A készítők nem elégedtek meg néhány CGI-háttérrel. Komplett városrészeket, katonai létesítményeket és futurisztikus környezeteket terveztek meg.
A film látványvilága érdekes keveréke a szovjet sci-fi hagyományainak, a posztapokaliptikus esztétikának és a modern blockbuster-filmek képi világának.
Miközben néhány jelenet kifejezetten hollywoodi hatást kelt, más pillanatokban egyértelműen érezhető az a sajátos kelet-európai hangulat, amely megkülönbözteti a filmet nyugati társaitól.
A dizájn, amely miatt ma is emlékeznek rá
Az Inhabited Island egyik legnagyobb erőssége a vizuális világ.
A járművek, fegyverek és egyenruhák nem egyszerűen futurisztikusak. Inkább olyan érzést keltenek, mintha egy alternatív történelem és egy távoli jövő találkozott volna.
A páncélozott járművek például gyakran emlékeztetnek a második világháború vagy a hidegháború katonai technikájára, miközben egyértelműen science fiction környezetben jelennek meg.
Ez a megközelítés sokkal karakteresebb eredményt hozott, mint számos kortárs hollywoodi film steril, generikus látványvilága.
A produkció egyik legnagyobb érdeme éppen az, hogy a világának saját identitása van.
Egyetlen képkockáról is felismerhető.
A megosztó főszereplő
Kevés olyan eleme van a filmnek, amely annyira megosztotta volna a közönséget, mint Makszim Kammerer karaktere.
A főszereplő szándékosan idealista figura. Egy olyan ember, aki egy sötét, manipulált világba érkezik, és kezdetben képtelen megérteni annak működését.
A probléma sok néző számára az volt, hogy a karakter rendkívül optimista, már-már naiv.
A regény olvasói ezt gyakran tudatos írói döntésként értelmezik, míg a filmnézők egy része egyszerűen idegesítőnek találta.
Érdekes módon éppen ez a tulajdonság teszi a figurát különlegessé. A modern sci-fi hősei általában cinikusak, sérültek vagy morálisan szürke karakterek. Makszim ezzel szemben szinte vakon hisz az emberiség jobbik oldalában.
A politika árnyéka
Az Inhabited Island kapcsán szinte lehetetlen elkerülni a politikai értelmezéseket.
A történetben megjelenő propaganda, a társadalom manipulálása, az információ kontrollja és a hatalom működése sok néző számára kísértetiesen ismerősnek tűnt.
Nem véletlen, hogy a film bemutatása után hosszú viták alakultak ki arról, vajon mennyire tekinthető politikai allegóriának.
A legérdekesebb talán az, hogy a film soha nem mondja ki egyértelműen, mire vagy kire utal.
Ez lehetővé teszi, hogy minden korszak és minden néző megtalálja benne a saját értelmezését.
Kulisszatitkok és érdekességek
A produkció költségvetése a maga idejében az egyik legnagyobb volt az orosz filmipar történetében.
A forgatás több országban zajlott, és rengeteg valódi díszlet épült kifejezetten a film számára.
A készítők nem egyszerűen digitális hátterekre támaszkodtak. Sok esetben teljes utcákat, katonai bázisokat és ipari környezeteket alakítottak át.
A rajongók körében különösen népszerű érdekesség, hogy a jelmezek jelentős részét szándékosan „öregítették”, hogy a világ ne tűnjön sterilnek vagy mesterségesnek.
A cél az volt, hogy minden tárgyon érződjön a történelem súlya.
Ez a részletesség ma is figyelemre méltó.
Miért vált kultikussá?
Az Inhabited Island furcsa helyet foglal el a sci-fi történetében.
Nem lett nemzetközi kasszasiker.
Nem indított franchise-t.
Nem változtatta meg a műfajt.
Mégis folyamatosan előkerül a sci-fi rajongók beszélgetéseiben.
Ennek oka egyszerű: olyan alkotás, amelynek vannak hibái, de van személyisége is.
A mai blockbuster-korszakban ez ritkább, mint gondolnánk.
A film mer nagy lenni. Mer komoly témákat boncolgatni. Mer eltérni a megszokott hollywoodi formuláktól.
És bár nem minden döntése működik tökéletesen, a végeredmény még ma is sokkal érdekesebb, mint számos technikailag kifogástalan, de teljesen felejthető sci-fi produkció.
Végső gondolat
Az Inhabited Island két része nem feltétlenül mindenkinek való film. Lassabb, filozofikusabb és sokkal furcsább annál, mint amit a modern közönség általában egy látványos science fiction alkotástól vár.
Ugyanakkor éppen ez adja az értékét.
Nem pusztán szórakoztatni akar, hanem gondolkodásra késztet. Nem csak világot épít, hanem kérdéseket tesz fel. És bár több mint másfél évtized telt el a bemutatója óta, sok témája ma talán aktuálisabb, mint valaha.
A propaganda, az információs manipuláció, a társadalmi kontroll és az igazság természetének kérdései ma ugyanúgy velünk vannak, mint amikor a Sztrugackij testvérek papírra vetették történetüket.
Talán ezért nem merült feledésbe az Inhabited Island sem. Nem csupán egy sci-fi film. Inkább egy különös tükör, amelyben minden korszak egy kicsit saját magát látja viszont.
